Lakás párátlanítása házilag olcsón és hatékonyanEgy teljesen új project-be kezdek, a lakás párátlanítást szeretném végérvényesen megoldani olcsón és lehetőleg hatékonyan.
Egy teljesen új eddig soha nem látott megoldást fogok alkalmazni, legalábbis az internetem nem találtam semmi hasonlóra sem. A lényege hogy a lakás levegőjét ki fogom vezetni az udvarba egy aluminium csövet fogok használni a páralecsapódásra majd a levegőt vissza vezetni a lakásba.
Az aluminium csövet választottam e célra mivel ez a fém vezeti legjobban a hőt, szerintem ez fog legjobb hatásfokkal működni. Gondolkodtam szennyvíz elvezető csőröl is, de a műanyag nem épp a legmegfelelőbb, de szerintem valami formában ez is működött volna.
Tervrajz:
A terv az oldal alján a Képgalériában nagyobb felbontásban is megtekinthető!
A csőnek van egy jó tulajdonsága, hogy bordázott, akár több mint a duplájára is lehet növelni a hosszát! Terveim szerint csak egy másfél métert fogok használni, nem szeretném ha a belső hő lehűlne és hideg levegő érkezzen vissza az épületbe. Későbbiekben ezt majd be fogom állítani a kívánt méretre.
Lényeg hogy ne hűtsem a lakást, miközben fűtöm is! Azt viszont várható lesz, hogy minél hidegebb lesz kint annál jobban lehűti a levegőt, de ezzel sajnos nem sokat tudok kezdeni, legfeljebb kevesebbet lesz működtetve, nagyobb hatásfokkal eléri a páramentesített levegőt.
Használni fogok ebben az tervben is elektronikát, ugyanazt a hőfokkülönbség kapcsolót amit a kollektoros fűtésnél is használtam csak most az érzékelőket ellentétesen kell bekötni, hogy az elektronika akkor kapcsolja a ventilátorokat amikor a benti hőmérséklet melegebb a kintitől.
Elektronika fő előnye, hogy nem fog működni feleslegesen a rendszer ha a kinti hőmérséklet azonos vagy magasabb a lakás hőjétől. Csak energia pazarlás lenne, igaz nem nagy de azért figyelni kell erre is.
Későbbiekben szeretnék a rendszerbe iktatni egy páraérzékelő kapcsolót is ami a kívánt értéken tartaná a levegő páratartalmát mondjuk 40%-tól lejjebb nem engedné, kikapcsolná a rendszert. Hogy ilyen elektronika létezik e vagy saját magam kell, hogy legyártsak még nem tudom, de majd idővel utána fogok ennek is, a fontosabb hogy lássam , hogy működik a rendszer majd csak ez után fogok ilyesmivel finomítani a rendszer működésén.
A rendszer nagyon energiatakarékos, mivel csak a levegő mozgatásához fog elektromos áramot használni és egy nagyon kis mennyiséget a vezérlő egység de az elhanyagolható mennyiség. A többit a természet fogja elvégezni, az ősz és a tél hideg levegője. Ebben az időszakban a legfontosabb hogy pára mentesítsük a lakásunkat, meggátolva ezáltal a falak penészesedését, és nem utolsó sorban a lakás komfortját fenntartjuk ezáltal.
Az ember számára az állandó 21C° 40% páratartalom a legideálisabb.
Ezt a 21C° hő és 40% pára tartalmat szeretném én is elérni, azaz fentartani sz őszi és téli hónapokban. Nyaranta más a helyzet, ez a rendszer nem fog működni, ekkor a klímaberendezés fogja ellátni a megfelelő páratartalmat és persze a szellőztetés, persze ha nem esős időszak van és a kinti páratartalom 80-90%.Ebben az esetben nem segít a lakás szellőztetése.
Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legideálisabb a 18-19 °C. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít az ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő szemek érzése, torokkaparás, szájszárazság, a légutak nyálkahártyájának irritációját a száraz köhögés jellemzi.
Nem hinném, hogy ennyire nagy hatásfokkal le fog esni a páratartalom, de sose tudni majd ezt a későbbiekben meg tudjuk. Vidékünket inkább a magas páratartalom jellemzi, nagyon ritkán alakul ki sivatagi szárazság, de megesik a nyári hónapokban, és télen nagy fagyok idején, de ez sem jellemző, vagy csak pár napig tart esetekben egy hét. A levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket, magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk. Ennek ismeretében alakítsuk környezetünk levegőjének minőségét, egy jó taktikával fűtésköltségeink jelentős csökkentése is elérhető. Mint már szó volt ezen a weblapon a napkollektoros fűtésről és az inverteres klímafűtésről most a páratartalom szabályozásával még hatékonyabbá szeretném tenni, ezáltal költséghatékonyabbá tenni a fűtési költségeket. És nem csak az energia költségeket lehet így lefaragni, a felesleges penészesedésből kifolyólag szükséges szobafestéseket is el lehet odázni, mivel sok esetben nem lenne szükség festésre ha nem lenne az a fránya penész a sarokban, plafonom. Vastag szigeteléssel ellátott házakban-lakásokban jó nyílászárók mellett is a penész megjelenik mivel a levegő párája a leghidegebb felületet meg fogja találni a levegő tele penész spórákkal mindenhol a táptalaj megvan már csak szaporodni fog, a mi bosszúságunkra ,hogy rengeteg pénzt öltünk bele a szigetelésbe az ablakok-ajtók cseréjében és csak továbbra is penészes a fal!
Sok esetbe rosszabb a helyzet a szigetelés kivitelezése után mint előtte volt mivel a PVC ablakok és a hungarocell(stiropor) teljesen elzár bennünket a külvilágtól, mondhatni hermetikusan ha nem járkálnánk az ajtón. Ezáltal a természetes szellőzés lehetetlenné válik a pára nem tud távozni a lakásból csak szellőztetés által. Ajánlott napi két-három alkalommal 5 percet huzatot csinálni, megszabadulni a párás levegőtől. A rendszeres szellőztetés a legtöbb esetben elmarad, aminek következtében megjelenik a penész, sok esetben ha esős az idő nincs is értelme nagyon szellőztetni csak beeresztjük a még párásabb levegőt, persze a tiszta oxigénben dús levegőre azért szükség van még ha párás is, a szellőztetésről nem beszélnék le senkit nagyon fontos függetlenül, hogy párás-e a levegő?
Fontos szót ejteni a falak elnedvesedéséről is amire az utóbbi évtizedben felfigyeltem mióta elterjedt a házak szigetelése, PVC nyílás zárók. Pontosabban maga a meszet zúzott kő alapú glett anyag mely kevésbé köt inkább kiszárad és megkeményedik, vizet nedvességet kapva főleg hosszabb távol fellazul porossá válik. Az ilyen felporzott felületeket kaparással el kell távolítani és újra glettelni, jobbik esetbe a festék eltávolítása után alapos mélyalapozóval megkötni a fellazult glettet.Ez a hagyományos glett anyag a levegő páratartalmától és fellazul főleg ha minőségtelenebb glettanyag volt alkalmazva.
Manapság ajánlott inkább gipsz alapú glettelést alkalmazni ami kötés után nem fog fellazulni könnyedén, nagyon sok víz kell hozzá, hogy ez megtörténjen!
Időközbe a mai nap átalakítottam a már meglévő sörkollektoromat párátlanító üzemódba. Nem volt tervbe a párátlanító üzemód, de szerencsémre előre gondolkodtam és egy csövet beszerkesztettem a kollektor aljába az esetleges kondenzvíz elfolyására, most ezt a funkcióját használtom ki párátlanításra.
Egy kapcsolót iktattam a vezérlő egységbe, így tudom kapcsolni az elektronika nélkül is a ventilátorokat hideg-napmentes időben ez úgy funkcionál mint egy párátlanító. A levegő végigfut az alu csöveken, mivel nincs napsütés így le fog csapódni a levegő páratartalma és a külső környezetbe távozik. A hatásfokáról majd az elkövetkező napokban be fogok számolni, mindenesetre abban már most biztos vagyok hogy nagy hatásfokkal üzemel, a rendszer beindítása után már pár perccel már csöpögést észleltem.
Levegő hőmérséklet adatok:
Szoba hőmérséklet:21.0C°
Visszafordított levegő:16.8C°
Külső hőmérséklet:5.2°
Levegő párartartalma:58%
Az adatokból megállapítható hogy praktikusan hűtöm a lakást és fűtöm is ez idő alatt!
4.2C° vesztesség van, csak azért, hogy kivonjam a párát a levegőből! :-C ...de ennek kell működnie a fizika törvényei szerint. A kémiai párátlanítást kivéve, ez így működik azzal, hogy a párátlanító készülékek még energiát használnak fel a hűtőborda hűtésére persze ebből kifolyólag hő is keletkezik az lényeg, hogy többlet energiát használ fel. A kémiai párátlanítás pára stop készülékek tablettával működnek, a levegőből kivonva a párát, az edényben felgyülemlik a víz amit nem szabad a környezetben lefolyóba kiönteni, de akkor mi legyen vele?-Nem tudom, de nem szabad. De szerintem ki öntik, mit sem törődve a környezeti hatásával. Első látásra ez a 4.2C° vesztesség soknak tűnhet, de jobban belegondolva tökéletes, a pára lecsapódáshoz legalább 1-2C°-al kevesebbnek kell hogy legyen a felület, hogy kicsapódjon rá a pára! Első látásra elégedett vagyok a párátlanító napkollektorommal!
Üzembe helyezve a párátlanító berendezés!
Adatok következnek:
Szoba hőmérséklet:19.1C°
Visszafordított levegő:15.2C°
Külső hőmérséklet:4.3C°
Szoba párartartalma:55%
Visszafordított levegő páratartalma:55%
Pillanatnyi páratartalom esés nem kimutatható! Kicsit csalódtam, de valójában érthető is hogy abban a pár másodpercben míg megfordul a levegő nem eshet a páratartalom.
Ez hosszú távon lesz mérvadó.
A rendszer ez esetben már elektronika figyeli, a hőfokkapcsolót átfordítottam, így amennyiben a külső hő megegyezik vagy magasabb mint a belső, nem fog bekapcsolni a rendszer.
Az előzőekben nem pontosítottam csak szobaként neveztem meg, valójában az egyik párátlanító szerkezet a fürdőszobának a része, a másik a konyháé két leg nedvesebb helység a lakásokban-házakban. Az első méréseim kicsit elbizonytalanított főleg az 55% kimenő és az az ez értékkel megegyező "szűrt" levegő azaz beáramló levegő nem kimutatható mérést produkált de nem bírtam ki és a dugót megnéztem és lám csoda 0,5 dl víz az alján! Csak működik ez a kórság, pár óra alatt az 55%-párás levegőből csak eltávolított egy kis vizet, valójában ez nem is nedves környezet.40-60% az ember számára leg elfogadhatóbb levegő.
Mit is akarok én? Kivenni a "vízbű azoxigént"?
Félretéve a humort, a rendszer kipróbálva fürdés alatt a tükör száraz, csempe a falon száraz, a fürdőszobába nincs köd!-mert az szokott lenni ha én fürdök szabályos köd, csempéről lefolyó víz, tükör beködölve amit már nem is törölgetek mert közbe vissza ködöl és most lám csoda minden zavaró tényező megszűnt.
Kicsit utána néztem ennek a százalékos levegő páratartalomnak, a sivatagi relatív páratartalom 20-25% amikor esik az eső, akkor a relatív páratartalom gyakorlatilag a 95%-100% környékén van! A levegő 70-90% páratartaommal nehéznek érezzük főleg ha meleg is párosul mellé. 30% alatt torok szárazság. Valójában az 55% egy közép átlag ami nem is tartalmazhat rengeteg sok vizet. A levegő párátlanító igazából 65-85% páratartalom mellett tudom igazán letesztelni, addig még egy kis időt várni kell.
Valójában egy kapcsoló is elég a rendszer üzemeltetéséhez, de aki szereti automatizálni dolgokat annak egy hőfok különbség kapcsoló dukál a rendszerbe, ezáltal nem fog bekapcsolni a rendszer ha kültérbe melegebb van, ezáltal elkerülve a felesleges energia pazarlást.
Mint képen látható, két hő érzékelő van a panelon, jelen esetben a C1-hez közelebbit vezettem ki a kültérbe a túlsó az maradt a panelon, de elvezethető bármerre ahol mérnie kell. Ebben az esetben akkor fog kapcsolni ha kint hűvösebb van mint bennt.
Fűtésnél napkollektorral a C1-től távolabbit kell kivezetni, hogy akkor kapcsoljon a lapka ha melegebb van kültérbe mint bent.
...folyt következik az oldal folyamatosan frissül!
(hibákat tartalmazhat még nem olvastam magam vissza)
Szólj hozzá lent!
Szólj hozzá
Szerző [ 2020-12-13 18:49 ]
Akinek kérdése van, vagy hozzá szeretne szólni e témában itt megteheti!
|
